Angel

Esik a hó! Szakad! Ömlik hatalmas pelyhekben! Már tegnap este kezdte, mikor kirohantam a közeli zöldségeshez mandarinért, mert mindenáron mandarin illatot szerettem volna, de reggel szomorúan húztam el a függönyt, se híre se hamva nem maradt a havazásnak. De most! Rákezdett a kis huncut, remélem meg is marad Szentestéig, de legalább ma estig, ugyanis hivatalos vagyok egy igazi 20 főből álló karácsonyi gospel koncertre, de várjunk csak kezdem az elején...
Elköltöztem. Ezt dobta a gép, mondhatnánk így is, szükségszerű és indokolt lépés volt részemről, igaz minden olyan hirtelen történt. A költözésem előtt három nappal még nem tudtam pontosan hova is megyek, de olyan Ágisan megoldottuk ezt is s már itt is leltem kedves embereket akik nagyon sokat segítettek nekem. Köszönet minden együtt megtett lépésért!
Szóval most együtt lakom egy vérbeli olasz csajszival és egy kis hazánkból származó magyar tanárnővel, aki jelenleg új hobby-ján kívül semmivel nem hajlandó foglalkozni, ami jelentem a dobolás. Igen. Az összes cucca egy nagy dobfelszerelés minden velejáró bizulával együtt, aminek csak angolul tudja már a nevét, mert itt tanul a kis drága verni a tányérokat. De szerencsére nem akkor amikor mi otthon vagyunk. Sarah pedig nagyon kedves, ővé a lakás, már jó pár éve itt él Londonban, de visszavágyik az ő kis hazájába - megértem - s hát ha akarom, hanem, hétfőtől bizony muszáj beszélnem is angolul, mert Sarah-t nem érdekli, hogy makogok és mosolygok szépen. Mondja és mondja, olyan olaszos temperamentummal, de élvezem. Most nem én beszélek, szerinte túl csendes vagyok :)))), de imád főzni. Nagyon jól felszerelt, olyan igazi otthonos konyhája és étkezője van, egy hatalmas faasztallal a közepén, amin mindig van valami finomság. Én bevallom ott is szerettem élni ahonnan elköltöztem, sok szempontból előnyösebb volt, mint a mostani, de kíváncsian várom mit hoznak a 7köznapok az új otthonomban. Sarah kis mokány alkata és vidám természete üdítően hat Zitánk művészien sápadt arca és a dobfelszerelés mögüli szemöldökráncolása mellett, miután felpattan s gyorsan lejegyez valamit. Zenét hallott a fülében a drága, és erre írt egy verset, mert hogy verseket is ír. Azt hiszem jó helyre kerültem. Ismét...
Most itt ülök az Angel és a St. Pancras között félúton egy Starbucks-ban, mert hogy a városba befelé jövet a buszon megláttam egy igazi Banksy alkotást az egyik ház falán és leszálltam a következő megállónál, hogy megnézzem, de nem találtam vissza. Viszont ráleltem erre a kedves kis helyre, lévén, hogy nektek írjak, és hogy picit megpihenjek. A kávézó végében van egy hatalmas nagy teraszajtó, gondolom jó időben oda is ki lehet ülni, most itt ülök mellette és bambulom a hatalmas pelyheket. Annyira jó most itt. Olyan angyalian békés minden. Ez a hét erről szólt. Nagy szerencsém volt, mert mint kiderült a héten szabadságon vagyok. Ki kell adni itt is az éves keretet és így hétfőtől péntekig sütettem a hasam a napon, vagyis berendezkedtem az új helyen, felváltottam megint a metrót buszra és körbejártam a környéket. Így leltem rá egyik nap egy művészeti központra aminek a bejáratán hatalmas plakát hírdette a mai gospel koncertet, holnap pedig a görög karácsonyi hagyományokkal fogok ismerkedni, mert hogy erről szól az aznapi esemény, s engem bevallom megfogott és érdekel, így megnézem. Esténként - szerencsésen - általában egyedül vagyok, mert Zita dolgozik, Sarah pedig a nagy csizmából származik, számára az élet este 10 után kezdődik. Kilenc körül érte jön a párja, bepattanak a kis kocsijukba és elmennek vacsorázni, vagy csak sétálni, mozizni. Aranyosak és kedvesek együtt, jó ezt látni. Így maradtam tegnap este is egymagam Becky és Lulu társaságában. Hm...igen. Eme két név két macskát takar. Bizony. Most tudom aki ismer felhúzza a szemöldökét. Ági és a macskák. Véleményem szerint az összes cipősarokra való, de most kénytelen vagyok megbarátkozni velük, az igaz a hátsó kertben laknak és csak enni járnak be az étkezőből nyíló teraszajtón. Bevallom még soha nem láttam őket bent a lakásban. Ám tegnap este Sarah felhív, hogy jaj ő elfelejtett a macsekoknak vacsorát adni, megtenném e... hát hogyne. Kb. fél óráig tartott mire megtaláltam és kibontottam azt a gusztustalan kaját, kiraktam a tálkájukba és vártam, mert hát gondos házigazdaként biztos akartam lenni, hogy meg is eszik, nem fordulnak fel tőle és alszanak el szépen. A kis tálkájuk melletti szőnyegen egy játék egér árválkodott. Ezt majd mindjárt megértitek miért tartom fontosnak. No jó, gondoltam, ha nem jöttök teszem a dolgom. Gyertyagyújtás, vacsorakészítés, teaforralás. Leülök az étkezőhöz, nyamogok az étkemmel mikor nyílik a kis macsek ajtó, besuhan Lulu szájában egy vértől csöpögő valódi egérrel, mit szépen, lassan lerak a játékegér mellé. Leül mellé, bajszán vércseppek gyöngyöznek és nézz rám diadalitassan. Szó bennszakad, lehelet megszegik. Ajtó begöl fehér galamb, ősz bárd emelkedik...Arany János után szabadon, én helyette inkább ültem, mint egy kőtömb és néztem felváltva a játékegérre, majd a döglöttre és utána Lulura... Mit csináltál te kis nyomoronc??? Tudtam, most azt kellene mondanom, hogy Lulu, you are soooooo smart and clever and whatever....de én lassan lenyeltem a falatot a torkomon. Felálltam. Felvettem egy duplakesztyűt. Kezembe vettem egy lapátot, amire előtte húztam egy szatyrot s nem, nem bántottam senkit, csak ráhelyeztem finoman a döglött egeret és úgy kihajítottam az udvarra, a sötétbe, hogy ihaj. Azt hiszem átment a szomszédhoz, remélem épp nem teregetett az anyuka ....gyorsan becsuktam magam után a kertajtót, s leültem. Lulu bejött, sértődötten megette a vacsoráját és eltűnt az udvar sötétjében. No reggel Sarah-nak mesélem a történteket, persze vigyorogva, de funny az egész, erre ő is nevet, hah neki egyszer az ágyba hozta be a döglött egeret. De megerősített, hogy ilyen nem fog előfordulni. Már tudom mit kérek a Jézuskától karácsonyra...Hát, kalandos az élet, velem a közepén, de élvezem. Különösen a szakadó hóesést, ami jelentem megmarad. Megyek is, mert hivatalos vagyok egy igazi angol iskolai karácsonyi ünnepségre, ahol a kis Noel - barátnőm 8 éves kisfia - is szerepelni fog a Betlehemes színdarabban. Angyalok vigyázzák havas lépteiteket!