2011. március 5., szombat

"Ich liebe Dich: London!" - egy elkapott pillanat!

Hogy én mennyire szeretek koncertre járni...komolyan. Megnyugtatva megmozgat és napokig töltekezem belőle. Főleg ha valami igazán jót, vagy újat, érdekeset fedezek fel. Új felfedezésem s ebből következően bizonyos dalokat egymás után körülbelül 18-szor meghallgatva a szomszédokat bizonyára halálra untatva: Söhne Mannheims német banda. "Ich liebe Dich London"-hangzott el tőlük tegnap. S nem sok, de fél óra sem kellett, hogy szerelmes legyek ebbe a hangba, most egy időre...
http://www.youtube.com/watch?v=N5UxzcMvkGA&feature=related
na jó, tudom a german nyelv kissé szokatlan lehet elsőre, de nekem nagyon nagyon "bejött" ez a kis csapat tegnap este. Olyan jó ismerőssel s ismeretlen lélekkel egyként tapsolni, hullámozni, dalolni, egy-egy pillanatra egymás szemébe nézni, kacsintani, nevetni, érezni vagyis csak úgy, szabadon lélegezni s élni! Köszönöm "cikim", élveztem minden pillanatát! Szokásomhoz híven, míg meg nem unom napjában ezerszer meghallgatom - így vagyok úgy általában mindennel, lehet módjával kellene adagolni a dolgokat ...?... s tán hosszabb ideig kitartana, nem tom...most így jó!
http://www.youtube.com/watch?v=w6EKVJtI6fg&feature=related

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése